Bejegyzések

Az őshagyomány nyomában

Kép
A primordiális tardíció (őshagyomány) tradicionalista szerzők alapszava. Az alábbiakban megpróbálom ennek a fogalomnak a helyét megtalálni egy gyatra "elmetérkép" segítségével. Korántsem állítom, hogy tisztában lennék az őshagyomány mibenlétével, csupán egy pillanatnyi állapotot kívánok rögzíteni, így ennek megfelelően kéretik olvasni! Bár tagadhatnám, de nem teszem: gondolatom leginkább a hamvasi gondolatokkal van fertőzve.



A tradicionalisták általában két korszakra osztják fel az emberiség történetét egy bizonyos szempontból. Az "aranykorszak", a létrontás előtti, ideális(nak mondott) korszak az archaikus ember korszaka volt. Valamiféle romlás történt azóta (Hamvas ezt elég konkrétan az i.e. 6. századra teszi, de máshol más időpontok, illetve időpontnélküliség is megjelenik), ami elvezett a jelenleg is tartó korunkba, a modern ember korába. (Megjegyzésként annyit, hogy a hindu jugák egy az egyben természetesen nem tehetők át ebbe a rendszerbe, de egyfajta romláss…

Abortusz az iszlámban

Kép
"A legtöbb tudós azon a véleményen van, hogy a százhuszadik nap után történik a léleknek a testbe való fújása. (Lábj.: A másik vélemény szerint a léleknek a testbe való fújása a negyvenedik nap után történik.) Ezért vetélés esetén, ha a magzat 4 hónapos vagy annál idősebb volt, meg kell mosdatni, halotti lepelbe kell csavarni, el kell végezni a halotti imát, muszlim temetőben kell eltemetni, nevet kell adni neki, és a nevében áldozati állatot kell vágni. (A'qíqah) A 4 hónaposnál fiatalabb magzat esetén pedig nem kell mindezt megtenni. A művi vetéléssel kapcsolatban a Vezető Tudósok Tanácsa az alábbiak szerint rendelkezik:


Az abortusz általánosságban tilos, akár fiatalabb, akár idősebb a magzat 120 napnál. Csak nyomós, a Sariával megegyező indokkal és szűk határokon belül lehet megengedni azt.Az abortusz megengedhető akkor, ha a terhesség az első szakaszban, azaz az első negyven napon belül van, és a magzat elvetetésében a Sariával megegyező érdek van, vagy az abortusz valamil…

Közéletszemérem-sértés

A vizes VB lassan elmossa az elmúlt hetek LMBTQ őrületét és a Pride-ot. Van ebben haszon is, hiszen egyrészről már nagyon unalmas volt - másrészt egy pici távolságtartással talán túl lehet lépni a "vonulgassanak otthon" vs. "hülye homofóbok" egybites vitáján. Úgyhogy, ha nem lenne áthallásos a történet, azt mondanám: érdemes lenne ezt, mint a jó lecsót újra felmelegíteni.

Mégpedig jogfilozófiai szempontból. Ugyanis itt észrevettem egy olyan megbúvó összefüggést, amit még nem láttam más által feltárni és leírni.

56 évvel ezelőtt, 1961-ben a homoszexualitást a BTK passzusaiból kivették, dekriminalizálták. Azt gondolom, hogy nem áll távol a valóságtól, ha azt mondom, hogy a jogalkotók szándéka az lehetett, hogy egy etikailag megkérdőjelezhető kérdést ne a büntető törvénykönyv szabályozzon. Azaz etikai kérdésben ne foglaljon állást a törvény.

Most viszont úgy tűnik, mintha az LMBTQ támogatóinak ilyen céljai is lennének: a homofóbiát egyfajta kirekesztésként próbálják m…

Az ÉRTÉK, amit a politika elrabolt

Kép
A monoteista kultúrákban – ide sorolva természetszerűleg a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot is – a legnagyobb értéket az „isten” hangsorral jelölik. Ezt a központi értéket – vagy inkább így: ÉRTÉKet! - többféle módon próbálták már meghatározni. Természetszerűleg a monoteizmus rendszerező elméi az istenségről szóló ún. katafatikus kijelentések egész sorát írták le, így: mindenható, mindenütt jelen való, stb. A pozitív kijelentések mellett a monoteizmus középponti ÉRTÉKének a leírása negatív, apofatikus is volt: leírták, hogy milyen nem az istenség. S a harmadik, talán leírhatatlan, a misztikus út, a személyi egyesülés spirituális megtapasztalásai is mind-mind erről a központi ÉRTÉKről szólnak. (A zsidó kabbala misztikája, a szúfi hagyomány, a keleti és nyugati keresztény misztika mind-mind ide sorolható.)

A nyugati történelmi helyzet (fejlődés?) abba a sajátságos zsákutcába vitte önmagát, hogy a központi ÉRTÉK értékmérője megváltozott:

ÉRTÉK: ISTEN → EMBER
A történelmi ok-o…

Kereszténység: újra vállalható?

Már a vak is láthatja: a kormány által képviselt kereszténydemokrácia véglegesen megbukott és vállalhatatlan lett.

Nem politikai hatalmából bukott meg.

És nem is gazdasági szempontból.

Erkölcsileg.

És vallásilag is.

Az elmúlt hét év kormányzása egyértelművé tette, hogy a 21. század Magyarországának keresztény politikusai csupán felhasználják ezt a vallást és az abban rejlő erőt arra, hogy saját rövidtávú céljaikat elérjék. S ezzel párhuzamosan a lehető legnagyobb károkat okoztak - nem csak az országnak, a kereszténységnek is.

A kettős mérce, a kettős szóhasználat egyrészről a fiskális javak mindenhatóságának képzetét keltették a kereszténydemokrácia értékkészleteként, másrészt belevitték az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat egy olyan zsákutcába, ahonnan nem lesz könnyű kimászniuk. Mert hát gondoljunk csak bele: az átadott állami (főként szociális) feladatok nem egyházi feladatok a modern társadalomban. S az egyházak akkor fognak ebbe belerokkanni (talán nem is oly túl…

Tanulj, tinó!

Kép
Zajos záporként zúdult Zuglóra két keleti egyház. Az Index híradása szerint a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyar Ortodox Exarchátus szerette volna átvenni a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát, míg a Görögkatolikus Egyház  a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolát és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, de mindkét próbálkozás a szülők ellenállásán meghiúsult.

Azok számára, akik nem értik, miért gond ez, képzeljék magukat abba a helyzetbe, hogy egyszer csak a Kormányhivatal egyik munkatársa egy muszlim imám társaságában megjelenik, hogy innentől kezdve átvennék az iskolát a muszlimok... Nem lenne felháborodás?

A konkrét esettel kapcsolatban elmondható az, amit az Index cikke is említett: az előkészületlenség. Úgy gondolom, hogy kisebb fájdalommal/ellenállással megoldható lett volna mind a két esetben az, ha az adott egyház először nem a teljes intézmény átvételéért kopogtat be, hanem közelről és szorosan megismerkedik az adott intéz…

Szekták befolyásolási és toborzási technikái az egyetemeken

Olyasmi történt velem ami már régen nem: jártam a Budapesti Golgotában. No, nem istentiszteleten, túlzásba azért nem esek, de egy hitvédelmi előadást hallgattam meg, amit a Webzegézis szervezett és Dr. Péteri Dóra (Dorka): Vigyázz az agyadra! - Szekták befolyásolási és toborzási technikái az egyetemeken címmel tartott.

Elöljáróban talán annyit, hogy maga az előadás nagyon jó volt: érthető, kerek, követhető, figyelem felkeltő - és legfőképpen: kellő érzékenységű. Az a baj ugyanis, hogy a "szekta" kifejezés oly erőteljes szitokszóvá vált a köznapi gondolkodásban, mint egy fertőző ágens, amit elszigetelni kell és tőről metszeni, ha netalántán felüti a fejét.

Jó volt azt is látni - s ami engem meglepett! -, hogy igény is volt erre az előadásra: a Golgota nagyterme szinte teljesen tele volt, főként fiatal felnőttekkel (jó: egyetemista korúakkal).

Ami elhangzott...

Dorka előadásában rögtön arra tért ki, hogy az itt bemutatásra kerülő technikák alapvetően nem csak neoprotestáns hátt…